Ha valaki kíváncsi Magyarország állapotára, nézze meg a pálos kolostorokat. Ha a pálos rendet hanyatlani, vagy veszélyben látja, tudja meg, hogy az ország végveszélybe került.”
Szántai Lajos: – Amikor Boldog Özséb a pálos rendet megalapítja, olyanfajta szellemi mozgalmat újít meg a Kárpát-medencében, a Kárpát-medencén belül pedig a pilisi királyi központban, amelynek gyökerei a kereszténység előtti időkre vezethetők vissza. Magának a pálos rendnek a küldetéstörténetében végig nagyon hangsúlyos volt az, hogy a pálos rend és a magyarság, a magyar királyság, a magyar sorskérdések a lehető legszorosabban összetartoznak. Jelenlegi tudásunk szerint ilyen fajta szoros belső kapcsolat a magyarság és valami más között, egyedül a magyar Szent Korona és a magyarság sorskérdései között mutatható ki. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy a pálos rend bölcsője, születési helye, az a pilisi királyi központ volt. Egyfajta királyi és nemzeti küldetést visznek tovább, amelynek egyetlenegy nagy fontos célja van, hogy a magyarság olyan időkben is nagyon tisztán lássa a múltját, jelenét, jövőjét, amely időkben a nemzet felső irányítás nélkül marad. A rendbe – annak idején nagyon fontosnak tartották ezt – csak valamiféle beavatás útján lehetett belépni. Kapisztrán Szent János, amikor ellátogat Márianosztrára, akkor felkiált, ha valaki élő szenteket akar látni, menjen Nosztrára. Ők a fehér ruhájuk révén úgy híresültek el a Kárpát-medencében és az egész világon, hogy a fehér barátok rendje. [...] Büszkén vállalták magyarságukat. Itt a magyarság és a kereszténység teljes szoros egységben jelenik meg.
: –
1782-ben létrejött az önálló lengyel pálos rend, tehát a Boldog Özséb alapította pálos rendből kiváltak, kiszakadtak a lengyelek és czestochowai központtal létrehozták a lengyel pálos rendet. 1934-ben Lengyelországból pálosok jöttek be a sziklatemplomba, és ezután döbbentem rá, hogy én nem is a lengyel rendbe tettem le a fogadalmamat, hanem az ősibe; és az egyházjog szerint a jószándékból, a tévedésből letett fogadalom – jelen esetben az ősi Boldog Özséb rendjébe –, az egyházjogilag érvényes, és a mai napig is ez van nekem, érvényes, de sajnos a megvalósításához nincsen pártfogó.
[...]
Bárhol, bármerre próbálkoztam, a magyarországi illetékesek, akik tehettek volna, vagy tehetnének, nem merték újjáalakítani; annyira, hogy szinte szóba se állnak velem. Nem lehet pont az egyetlen magyar rendet visszaállítani. Minden más rendet befogadunk, de éppen a saját, majdnem azt mondom, gyermekünket, saját szellemi örökségünket
nem lehet újjáélleszteni.
[Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy esetleg ugyanazok nem akarják a pálos rend újjászervezését, akik nem akarják azt, hogy az ország sorsa jobbra forduljon]:
A válaszom igen. A pálos rend a magyarság számára olyan, mint az embernek a lélek. Az emberből a lélek kiszáll, azt mondjuk, hogy halott. Sokszor próbálkoztak ugye újjászervezéssel, és nem lett belőle semmi végül is. Ha ez nem történik meg belátható időn belül, akkor magammal viszem a sírba a magyar pálos rendet
